.png)
A poloskák gyorsan szaporodó kártevők, amelyek ősszel nagy számban gyűlhetnek össze házakban és lakásokban, miközben telelőhelyet keresnek. A kertekben számos termesztett növényt károsíthatnak. Bár az emberi egészségre nem veszélyesek, jelenlétük gyorsan rendkívül zavaróvá válhat. Megelőző intézkedésekkel és időben végzett védekezéssel hatékonyan korlátozható az előfordulásuk.
A poloskák leggyakrabban nyár végétől őszig láthatók, amikor megfelelő telelőhelyet keresnek. Ilyenkor gyakran bejutnak házakba, lakásokba, garázsokba, kerti tárolókba és más épületekbe, ahol akár tavaszig is maradhatnak.
Amellett, hogy a beltérben kellemetlenséget okoznak, gyümölcsfákat, zöldségeket és más termesztett növényeket is károsítanak. Veszély esetén jellegzetes kellemetlen szagú váladékot bocsátanak ki, innen ered az elnevezésük.
A poloskák nem táplálékot keresve jutnak be a beltérbe. Meleg, biztonságos helyet keresnek a teleléshez. Leggyakrabban nyitott ablakokon, ajtókon, szellőzőnyílásokon vagy a homlokzat repedésein keresztül jutnak be a házakba és más épületekbe.
Jelenlétüket leggyakrabban a következők ösztönzik:
A poloskák az emberre nem veszélyesek, mert nem szúrnak, nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket. Beltérben azonban jelentős kellemetlenséget okozhatnak, a kertekben és gyümölcsösökben pedig jelenlétük a termés minőségét és mennyiségét is ronthatja.
A leggyakoribb problémák:
Mivel gyakran gyűlnek össze ablakokon, falakon és mennyezeteken, sokan különösen kellemetlennek találják őket a lakásban.
A poloskák kültéren és beltéren egyaránt előfordulnak. A melegebb hónapokban főként növényeken találhatók, ősszel pedig telelés céljából épületekbe húzódnak.
Leggyakrabban a következő helyeken fordulnak elő:
kertekben,
gyümölcsösökben,
dísznövényeken,
erkélyeken és teraszokon,
külső falakon,
ablakok és ajtók körül,
padlásokon,
garázsokban, pincékben és kerti tárolókban.
Beltérben a repedéseket, a bútorok mögötti területeket, a függönyöket és más nyugodt helyeket kedvelik, ahol zavartalanul áttelelhetnek.
A poloskákat általában könnyű észrevenni, mert ősszel gyakran gyűlnek össze külső falakon, ablakkereteken és erkélyeken. A hőmérséklet csökkenésével megfelelő telelőhelyeket keresnek, és nagy számban juthatnak be az otthonokba.
A poloskaaktivitás leggyakoribb jelei:
Ha ősszel több poloska jelenik meg a lakásban, ellenőrizze a lehetséges bejutási pontokat, és megfelelően tömítse őket.
A poloskák elleni védekezés leghatékonyabb módja, ha megakadályozzuk, hogy bejussanak az épületbe. Ha már bent vannak, úgy távolítsuk el őket, hogy ne bocsássák ki kellemetlen szagú váladékukat.
Javasoljuk:
✔ szereljen szúnyoghálót az ablakokra és ajtókra,
✔ tömítse az ablakok, ajtók és a homlokzat körüli repedéseket,
✔ rendszeresen ellenőrizze a padlásokat, garázsokat és más helyiségeket,
✔ az egyes poloskákat porszívóval vagy gyűjtőedénnyel távolítsa el,
✔ nagy egyedszám esetén használjon kifejezetten erre szolgáló rovarirtó szert.
Ne nyomja össze és ne tapossa el a poloskákat, mert veszély esetén jellegzetes kellemetlen szagot bocsátanak ki. Ez a szag más egyedeket is odavonzhat.
A márványos poloska Kelet-Ázsiából származó invazív faj, amely az elmúlt években Szlovénia-szerte széles körben elterjedt. Foltos barna testéről és a csápokon látható jellegzetes világos gyűrűkről ismerhető fel. Számos gyümölcs-, zöldség- és dísznövényt károsít, ősszel pedig gyakran nagy számban jut be házakba és más épületekbe.
A zöld vándorpoloska őshonos faj, amely leggyakrabban fákon, cserjéken és más növényeken fordul elő. A kifejlett egyedek nyáron jellegzetesen zöldek, ősszel azonban barnás színűvé válnak, ami segíti őket a lehullott levelek közötti rejtőzködésben.
🪲 Veszély esetén a poloskák jellegzetes, kellemetlen szagú védekező váladékot bocsátanak ki; innen ered az elnevezésük.
🪲 Ősszel gyakran gyűlnek össze napos falakon, miközben megfelelő telelőhelyet keresnek.
🪲 Nem szúrják vagy csípik az embert, és betegségeket sem terjesztenek, viszont károsíthatják a gyümölcsöket, zöldségeket és dísznövényeket.
🪲 A márványos poloska Európa egyik legjelentősebb invazív faja, és komoly gazdasági károkat okoz a gyümölcstermesztésben és a kertészetben.
🪲 Összenyomásuk vagy eltaposásuk kellemetlen szag felszabadulásával jár, ezért érdemes közvetlen érintés nélkül eltávolítani őket.
Nem. A poloskák nem szúrnak és nem csípnek, és nem ismert, hogy betegségeket terjesztenének. Fő hátrányuk a kellemetlen szaguk és az, hogy nagy számban gyűlhetnek össze a beltérben.
Ősszel meleg, biztonságos telelőhelyet keresnek. Leggyakrabban nyitott ablakokon, ajtókon, szellőzőnyílásokon vagy a homlokzat repedésein keresztül jutnak be.
Az egyes poloskákat óvatosan porszívózza fel, vagy fogja be egy edénybe és vigye ki. Ha nagy számban vannak jelen, használjon mászó és repülő rovarok elleni, erre a célra szolgáló rovarirtó szert.
Szereljen rovarhálót az ablakokra, tömítse az ablakok és ajtók körüli réseket, és rendszeresen ellenőrizze az épület lehetséges bejutási pontjait.
A szag védekező mechanizmus, amely a ragadozók elriasztását szolgálja. Főként akkor bocsátják ki, amikor veszélyben érzik magukat vagy összenyomják őket.
A poloskák gyakori látogatóivá váltak a szlovén otthonoknak, különösen ősszel, amikor a hideg elől keresnek menedéket. Az emberre nem veszélyesek, de rendkívül kellemetlenek lehetnek a veszély esetén kibocsátott jellegzetes szag miatt.
